...Gondolatok kétlábúaktól négylábúaknak.
Őszinte kötődést, minden hátsó gondolat és gyanú nélkül.
(Mert bár életünk elején talán mi is megtapasztalhattuk ezt, legkésőbb az első társas élményünknél megtanulunk óvatosak és gyanakvóak lenni másokkal szemben.)
Mély szeretetet.
(Mert míg mi életünk végéig tanuljuk, hogyan kell valakit jól szeretni, nektek ez mindig, minden kérdés és kétely nélkül megy.)
Felelősséget.
(Mert mi megszelidítettünk titeket, ti pedig minket, márpedig “te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelidítettél”.)
Természetességet.
(Mert míg mi egész életünkben egyik szerepünkből a másikba lépünk, sokszor takargatván valós énünket, ti mindig, minden körülmény között azok vagytok, akik legbelül is vagytok.)
Önzetlenséget.
(Mert néha akkor van ránk szükségetek, amikor mi épp magunkkal lennénk elfoglalva.)
Önfeledt játékot.
(Mert bár nem vagytok nagy stratégák, úgy játszotok, hogy mellettetek a legkomolyabb felnőttek is újra gyerekek lehetnek egy kicsit.)
Elengedést.
(Mert ha szerencsénk van, és ott lehetünk egész életetekben, akkor ott leszünk annak a végén is. És ha eléggé szeretünk, és eléggé figyelünk rátok, látjuk, mikor kell mennetek.)
Változásra való képességet.
(Mert megtanulunk veletek élni, és később megtanulunk újra nélkületek élni, és megtanuljuk, hogy válik az részünké az, akit szerettünk, de már nincs velünk.)
...de az is lehet, hogy csak egyszerűen megtanítotok minket élni.
***
- Ó! - mondta a róka. - Sírnom kell majd.
- Te vagy a hibás - mondta a kis herceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Mégis sírni fogsz! - mondta a kis herceg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Akkor semmit sem nyertél az egésszel.
- De nyertem - mondta a róka. - A búza színe miatt.
(Antoine de Saint-Exupéry)
Hasonló Morzsák:
