Dr. Máté-Horváth Nóra vagyok, hivatásom szerint orvos, orvos-közgazdász és coach.
Kisgyermekkorom óta orvos akartam lenni, mert mindig is lenyűgözött az emberi test működése.Az egyetemen végezve aneszteziológus és intenzív terápiás orvosként kezdtem a pályafutásomat, ami számomra a mai napig az orvostudomány egyik legszebb és legösszetettebb ága.Orvosként megtanultam tisztelni az emberi szervezetet, felismerni a betegségeket, és egy csapat tagjaként gyógyítani az emberi testet.
Munkám hamar összefonódott a fiatalabb generáció, az orvostanhallgatók oktatásával. Diákjaim tanítottak meg a csoportot egységként kezelni, és mégis figyelemmel kísérni a benne rejlő egyéneket külön-külön is. Az oktatás iránti szeretetem a mai napig kísér.Később a Budapesti Corvinus Egyetemen orvos-közgazdász diplomát szereztem, így bepillantást nyertem a gazdasági életet mozgató mechanizmusokba, a vállalati szféra sajátos működési elveibe, gazdasági szervezetek mindennapi nehézségeibe.Ezzel párhuzamosan kaptam lehetőséget 2016 januárjában egy orvos szakmai szakszervezet, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete alelnöki posztjának betöltésére. Tapasztalatot szereztem TV, rádió- és újságszereplések, illetve politikai szereplőkkel való tárgyalások terén.A szakszervezeti szerepvállalásom befejeztével az alapítványi mozgástér felé vettem az irányt: tagja vagyok a 2018-ban indult Jobbulást! Alapítvány kicsi, de lelkes csapatának.Bár mindez nem kapcsolódik szorosan sem az orvosi, sem a coach-i mivoltomhoz, fontos részei életutamnak, és mint ilyenek jelentősen formálták a világról alkotott képemet.
Minél több emberi sorsot láttam orvosként, annál inkább kialakult bennem egyfajta hiányérzet. A nyugati orvostudomány ugyanis főleg a testtel foglalkozik, és egyre inkább azzal szembesültem, hogy a gyógyítói munkánk során figyelmen kívül hagyjuk azt a felfoghatatlan szubjektívumot, amit léleknek nevezünk, ám ami pont annyira befolyásolja egészségünket, mint szerveink helyes működése.Orvosi képzésünk során nem kaptunk teljes eszköztárat ahhoz, hogy be tudjuk vonni az emberek lelkét testük gyógyításába. Hiszem márpedig, hogy a kettő nem szétválasztható.
Közgazdasági tanulmányaim során kaptam inspirációt arra, hogy coachinggal foglalkozzak.Keresve sem találhattam volna jobb utat: közgazdasági érdeklődésemet kiterjeszthettem a vállalati coaching és szervezetfejlesztés irányába, miközben emberközpontú orvosi mivoltomnak egy nélkülözhetetlen eszköztárat adtam ahhoz, hogy a testen túl a lelket is elérjem.A coaching egy a rengeteg lehetséges alternatíva közül, ami nyitottá és tudatossá tud tenni abban, hogy észrevegyem az emberek lelki elakadásait, és segíteni tudjak.Az ICF által is elismert Gordon TA Coachképző Akadémia képzésével léptem be a coaching világába, mert fontos volt számomra, hogy egy hiteles iskola indítson el a pályámon, és egyben szimpatikus volt, hogy az iskolám szakmai műhelye a Berne-féle tranzakcioanalízist, a Gordon-féle kapcsolati modellt és a Rogers-féle emberközpontú szemléletet gyúrja eggyé.Saját coaching tevékenységemről itt olvashatsz bővebben.
Hiszem, hogy nem beszélhetünk testi egészségről lelki egészség nélkül.Épp ezért nem úgy tekintek magamra, hogy két szakmám van, sokkal inkább úgy, hogy egy hivatásom van: a holisztikus emberismeret.
Mindeközben szükségem van olyan kikapcsolódási formákra, amik során időnként el tudok távolodni hivatásomtól, és meg tudom élni más oldalaimat is.Számomra a meditációt a szabad levegő, a futás és a lovaglás jelentik, önkifejezésre pedig az írást használom hobbi szinten, ennek egy szelete jelenik meg az oldalam Morzsák menüpontjában.Szintén fontos ökifejező eszköz számomra a fotózás, amit ugyan az elmúlt években hanyagoltam, de még mindig közel érzem magamhoz ezt a hobbit.
2018 áprilisában lemondtam az orvos szakmai szakszervezetben betöltött alelnöki pozíciómról. Tettem ezt azért, mert bár a szakmapolitikát továbbra is fontosnak tartom, hiszem, hogy az egészségügy gyógyítása nem egyszerűsíthető le forráselosztási és humánerőforrás problémákra, annál komplexebb.Az egészségügy jobbítása iránti érdeklődésem egyre inkább a kommunikáció irányába terelődik. Hiszek ugyanis abban, hogy amennyiben jobban odafigyelünk az orvos-orvos, orvos-nővér, orvos-beteg kommunikációra, már javul a rendszer. Ráadásul a jó szó ingyen van.Távlati tervem tehát egy egészségügyi kommunikációs projekt elindítása. 
Rólam mondtátok