Ültek egymással szemben, egy kihűlő félben lévő, túl keserű kávé felett, amit csak régi szokásból főztek le - valójában a társaság volt a lényeg, a kávé csak színpadi kellék volt.
Beszélgettek, de ez a beszélgetés merőben eltért korábbi beszélgetéseiktől.
Mert valaha mestere volt egyik a másiknak, egy fél évtizeden átívelő korszak meghatározó eleme. Valaki, aki tanácsaival, tanításaival, szeretetével, igazságaival és igazságtalanságaival, stabilitásával és instabilitásával, önzetlenségével és önzésével merőben megváltoztatta tanítványa emberekről, világról alkotott elképzelését, árnyalta az idealizmusát, és megmutatta, mennyire nem fekete vagy fehér életünk legtöbb törvénye.
- Őrült egy korszak volt… de bizonyos értelemben tényleg mesterem voltál.
- Mestered… ahhoz bölcsnek kellett volna lennem. Ahhoz vigyáznom kellett volna rád. Én pedig sokszor önző és durva voltam. Néha túlóvtalak, máskor túlzásba vittem a kritikát. Csak remélni tudom, hogy többet voltam hasznodra, mint károdra.
- Ugyan már. Ha valamit megtanultam, akkor az az, hogy az ember a mestereit magának választja. Nem a tökéleteset keresi, hanem azt, akitől úgy érzi, van mit tanulnia az adott korszakában. Merthogy minden korszaknak megvannak a mesterei.
- Lehet… lehet… és egyben: minden mesternek megvannak a korszakai. A mester is megválasztja a tanítványát, nemcsak a tanítvány a mesterét. Hatunk egymásra.
Egy ideig szótlanul nézte a kicsit zaccsos kávéját, majd folytatta: - Talán erről is szólnak az emberi találkozások… kísérni egymást egy darabon, és közben hatni egymásra.
- Talán igen. És talán tényleg mindketten végigkísértük egymást egy korszakunkon.
Meleg mosollyal néztek egymásra, majd csend ült a szobára. Végül belekortyoltak borzasztó kávéjukba, érezték, bár igyekeztek nem megízlelni, ahogy a maró, savanykásan keserű, langyos lé végiggördül nyelvükön. Kiürülvén halk koppanással érkezett a két csésze a faasztalra.
Távozóban még megölelték egymást, emlékezvén egy elmúlt korszak hullámhegyeire és hullámvölgyeire, majd ahogy zárult mögöttük az ajtó, úgy zárult végleg életük egy közös fázisa is.
Hasonló Morzsák:
