A beszélgetés kitalált, minden hasonlóság a valósággal csupán a véletlen műve.
*
- Szia, de jó, hogy hívsz! Hogy van?
- Meghalt.
- Hogy… hogy mi?
- Meghalt.
Hideg csend ült közéjük, amit néha a vonal szakaszos sercegése szakított meg. Mégis, a csendben üvöltöttek a gondolataik, és mintha hallották is volna a egymáséit a vonal túlsó végén.
Egyikük ott volt vele végig azután, hogy kikerült a műtőből. Egy ideig még jól volt a közös beteg, aztán hirtelen már nem. Sikertelen volt a hosszas újraélesztés is. Egyszerűen minden, amit tettek, eredménytelennek bizonyult. Meghalt.
*
- Ez most gondatlanság lesz? - kérdezte elcsukló hangon.
- Ne viccelj… hogy lenne gondatlanság. Ott ültél mellette végig, vigyáztál rá. Segítettél, amikor rosszul lett. Mindent megkapott. Ez gondosság, nem gondatlanság. Egyszerűen csak muszáj ilyen esetben vizsgálatot indítani - mondta a másik, bátorítva őt, bátorítva magát, és bízva abban, hogy nem árulja el a saját hangja, belekiabálván a vonalba a szót, amit elfojtott: remélem.
*
Megszoktad, hogy segítesz. Problémákkal jönnek, te megoldod, de legalább is segítesz, elindítod jó irányba a dolgokat. Pörögsz. Sosem pánikolsz, megtanultad nem mutatni a saját félelmedet. Tudod, mit kell tenni, mindig van A, B és C terv is minden esetre. Tudod, hogy sosem tudhatsz mindent, de tudod, hol kell utánanézni annak, amit nem tudsz. Tudod, kit kell hívni, ha elakadsz.
Ez is egy ilyen alkalomnak tűnt: baj volt, segítettünk, jobban lett.
De vannak azok a helyzetek, amikor egyszerűen bármit teszel, nem segíthetsz. Amikor megtörténik a legrosszabb, bármennyire is gondosan jártál el, bármennyire is azt hitted, nyert ügyetek van.
Néha egyszerűen nem rajtad múlik.
Nem tudom, hogy meg van-e írva a sorsunk, de néha úgy tűnik, igen. Vannak pillanatok, amikor hiába küzdesz ésszel és szívvel, hiába teszel meg mindent, hiába hiszed, hogy segítettél, de egy pillanat elfúj mindent, mint ahogy a kártyavár összedől a nyitva hagyott ablak mellett, és a gyertya kialszik egy kósza szellő miatt.
Az orvoslás nagy dilemmája ez.
Hasonló Morzsák:
