Ezt a történetet bizony ti írtátok.
Mert pont, mikor tegnap délután ittam a teám a bögréből, egyik kezem a ragasztott fülén, másik kezem óvatosan a talpán,
és azon gondolkoztam, mennyi mindent írtatok a bögrékről és a töréseikről,
és óvatosan szürcsöltem a forró gyógynövényfőzetet,
és épp jó volt minden,
akkor
abban a szinte észrevétlen kis pillanatban, két pislogás és szívdobbanás között,
amikor épp kortyolni akartam az aromásan gőzölgő gyógynövényteámból,
egy halk roppanással szétvált a bögre és az ő megragasztott füle.
Ott ültem a hintaszékben, egyik kezemben a fül, másikban a bögre, a bögrében az illatozó tea, amin szinte alig vetett sejtelmes kis hullámokat ez a váratlan, és mégis várt esemény; és csodálkoztam. Nektek lett igazatok.
Azt mondtátok ugyanis, hogy szerintetek a bögre és a törött füle azt tanítja, egy törés után jobban kell vigyázni arra, és tartani kell azt, ami eltört.
Azt mondtátok, néha kell a törés, mert olykor csak a törést követően derül ki valójában, hogy mennyit jelentett számunkra a bögre.
Azt mondtátok, a bögre a ragasztásával értékesebbé válik, a befektetett munka miatt.
Azt mondtátok, a törés nem feltétlenül a véget jelenti, csak egy lehetőséget arra, hogy olyasvalamit teremtsünk, amit még jobban értékelünk, mint korábban, ép állapotában.
Azt mondtátok, a törés sikerélmény, hogy darabokból újjáépítsünk valamit.
Igazatok lett.
Bár azt hittem, a bögre egyszer úgy válik el megragasztott fülétől, hogy apró darabokra hullik szét a hideg padlón, valójában még csak ki sem löttyent a teám, mert a régi törés miatt jobban vigyáztam a bögrémre és a teámra.
Ott volt hát egyik kezemben a fül, a másikban a bögre, és tudtam, igazatok van.
És miután megittam a teám és elmostam a bögrém, megtisztítottam a törött felszíneket, és a korábbi hevenyészett megoldásnál még alaposabban ragasztottam meg a bögrét. Még jobban szorítottam a szétvált részeket, még tovább fogtam kezemben a bögrét meg a fülét, és még inkább reméltem, hogy meghálálja a bögre a befektetett energiát.
Így tanultam meg azt is, hogy ha valami, ami értékes, eltörött, akkor azt nem hevenyészve kell megragasztani, mert akkor hamar szétválik újra, hanem gondos, alapos munkával.
***
Az előzmények pedig itt.